Határtalanul!

A Budapest XVIII. Kerületi Eötvös Loránd Általános Iskola 43 hetedik osztályos tanulója öt kísérő tanárral a Határtalanul! program keretében az EMMI EMET által HAT-14-01-0284 számon 1.280.650 Ft-tal támogatott tanulmányúton vett részt Romániában 2015. május 11-15. között. 

Utazásunk a „Székelyföldi legendák nyomában” címet viselte, hiszen Erdély olyan természetföldrajzi, irodalmi, történelmi nevezetességeit kerestük fel, melyek ezer szállal kötődnek mondavilágunkhoz, jeles történelmi személyiségekhez, írókhoz, költőkhöz, tudósokhoz. Erdély szépségeinek felfedezése mellett közös programon vettünk részt és megajándékoztuk a tusnádfürdői Jókai Mór Általános Iskolát, és a Böjte Csaba által alapított gyermekotthon lakóit.

A tanulmányút előkészítéseként a tanulók múzeumpedagógiai órán vettek részt a Néprajzi Múzeumban, valamint öt tanítási óra keretében szereztek előzetesen ismereteket a történelem, irodalom és nyelv, földrajz, ének-zene, képzőművészet erdélyi vonatkozásairól. Az élményteli utazást követően a nemzeti összetartozás napján diákjaink beszámolót tartottak tapasztalataikról itthon maradt társaiknak.

A tusnádfürdői gyermekotthonban tett látogatásunkról írták tanulóink:

„Nagyon csodálatra méltó volt, hogy ők annyi fájdalom után, amennyit átéltek, mégis mosolyogva néztek az ártatlan szemeikkel a világra. Udvariasak, fegyelmezettek, segítőkészek voltak. Egymásról úgy gondoskodtak, mint az igazi testvérek. Megható látogatást tettünk a gyerekotthonba. Megtanultam azt, hogy megbecsüljem azokat a dolgokat, amiket az élettől kaptam.” (Momand Benafsha 7. a) 

„Nagyon rossz volt tudni, hogy nincsenek a gyerekekkel a szüleik, de ezek ellenére boldogok voltak. Talán ez a legfontosabb." (Vékony Dávid 7. b) 

„Nagyon meghatott, hogy annak ellenére, hogy otthonban élnek, milyen összetartóak és boldogok." (Bíró Zsófia 7. b)

„Először mindenki izgult, hogy milyen lesz bent. Aztán nézegettem a gyerekeket és rádöbbentem, mennyivel jobb életem van, mint nekik." (Panyik-Tóth Levente 7. b) 

„A gyerekotthonban nagyon meghatódtam, mert láttam, hogy a gyerekek kis családonként mennyire összetartanak és mennyire szeretik egymást." (Varga Veronika 7. b) 

„Ezek a gyerekek soha nem élhetik át, mit jelent egy anya ölelő karja. Majdnem az összest elhoztam volna haza." (Varga Lilla 7. b) 

„A gyerekotthonban kicsit feszülten éreztem magam, mert nekem megadatott az, ami nekik nem, vagy csak rövid ideig volt. Nagyon szép helyen laknak, de ez nem helyettesi a szüleiddel való együttélést." (Wittmann Katalin Krisztina 7. d) 

„A gyermekotthonban nagy érzelmek vettek körül, ugyanis nagyon kedvesek és ragaszkodóak voltak velünk." (Varga Dorottya 7. d)

A tanulmányút összegzése gyermekszemmel:

„Nekem nagyon tetszett az erdélyi kirándulás. Meglepődtem, hogy a székelyek ennyire vallják, hogy ők nem románok és büszkék arra, hogy van bennük magyar vér. Meglátogattuk Erdély szebbnél szebb tájait és betekintést nyertünk a kultúrájába és történelmi múltjába."  Wittmann Katalin Krisztina 7.d